Jelen cikkben egy témaköri anyagot szeretnék bemutatni. Mivel itt üzleti hírszerzésről van szó, ezért természetesen nem magát az anyagot mutatom be (mint például az afrikai országok esetében - csak egy felépítési mintát.

A tanulmány nyílt forrásokból, szerzői jogokkal nem védett, másolási korlátokat nem tartalmazó adatokból, információkból készült. A felhasznált irodalom kormányzati és nemzetközi szervezetek, közlekedési-infrastruktúrális szakmai szervezetek, a Romániában autópálya-építési munkálatokat végző vállalatok honlapjain található adatokból, információkból, valamint a témához kapcsolódó újságcikkekből került összeállításra. A tanulmány végén található forrásjegyzék tematikus csoportosításban tartalmazza az eredeti anyagot, amely így a felhasználó számára is ellenőrizhető.

A kiindulási helyzet a következő:

Románia a 2007-es Európai Unióhoz történő csatlakozásakor rendkívül rossz közlekedési infrastruktúrával rendelkezett. A közúthálózat hossza csupán 80.000 kilométer volt, ebből mindössze 20.900 km-t lehetett „korszerűsített”-nek nevezni, a többi felújításra szoruló burkolt, illetve kavicsos vagy földút kategóriába tartozott. Az autópályák hossza mindössze 210 km-t ért el, de nem kapcsolódott egyetlen szomszédos állam közúthálózatához sem. A nemzeti úthálózathoz tartozó romániai szakaszok csak egy része volt alkalmas a nemzetközi forgalom lebonyolításra, a hálózat hosszabb szakaszai nem feleltek meg a Fő Nemzetközi Közlekedési Főútvonalakról szóló európai egyezmény (European Agreement on Main International Traffic Arteries) feltételeinek.

1992 óta Románia nagyméretű programot indított a nemzeti úthálózat felújítására és korszerűsítésére az Európai Bizottság 96/53-as rendelkezésével összhangban. Az EU csatlakozás előtt a közlekedési infrastruktúra korszerűsítésében a legfőbb partnerek az EBRD (European Bank for Reconstruction and Development), az EIB (European Investment Bank), az ISPA (Instrument for Structural Policies for Pre-Accession - kohéziós alap) és a PHARE-program voltak. Románia az 1990-es évek elejétől az EU-csatlakozásig (kb. 15 év) ezen forrásokból mintegy 15 milliárd eurónyi összeghez jutott a közlekedési infrastruktúra fenntartására és javítására. Ezen összegek egy része azonban nem a szállítási infrastruktúra fejlesztésére és bővítésére kerültek felhasználásra, hanem az ahhoz kapcsolódó szervezeti fejlesztési és intézményi feladatokra.

2008-ban a román kormány ágazati stratégiai tervet dolgozott ki, amely a helyzet felmérése után meghatározta a 2008-2013 közötti időszak legfontosabb feladatait. A stratégiai terv első része áttekinti, hogy az EU-csatlakozás előtt milyen állapotban volt a közlekedési infrastruktúra, illetve milyen erőfeszítéseket tett Románia az infrastruktúra javítása érdekében. A dokumentum második fele meghatározza az egyes szegmensek fő feladatait.

2012. júliusában Romániának 4,6 milliárd eurót biztosítottak EU-forrásokból a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére, amely 2013. végéig áll rendelkezésre. A román kormány mintegy négy milliárd euró összeget tervezett az elkövetkező néhány évre 289 km hosszú új autópálya építésére. Ez egyben azt is jelentette, hogy a kormánynak az építőipar más szegmenseiből kellett pénzösszegeket elvonnia ahhoz, hogy az EU-finanszírozású projektekhez az önrészt hozzá tudja rendelni.

2012. szeptemberében a román kormány a költségvetési megszorítások miatt a az autópálya-építési programból 290 millió euró értékű összeget vont el. A költségvetési elvonások ellenére a kormány 2012. őszére tervezte az A3-as autópálya következő 107 km-es szakasza építőinek kiválasztását. Jelenleg hat autópálya projekt képezi a fejlesztés tárgyát.

A tanulmány felépítése a következő:

A „BEVEZETÉS” részletesen ismerteti kerül Románia EU-csatlakozás előtti közúti infrastruktúrájának helyzete és problémái, a nemzetközi támogatással végrehajtott erőfeszítései az infrastruktúra korszerűsítésére, illetve a program felgyorsítása érdekében az elmúlt években tett intézkedéseit.

A „2008-2013 KÖZÖTTI ÁGAZATI STRATÉGIAI TERV ELEMEI” részben bemutatásra kerülnek a stratégiai terv lényeges elemei, illetve a téma szempontjából a román kormány által meghatározott fő feladatok.

A „JELENLEGI HELYZET” rész alapvetően az autópálya-építés költségvetési helyzetét ismerteti, illetve a 2013-ra tervezett új szakaszok építését.

AZ "EGYES AUTÓPÁLYA PROJEKTEK FŐ JELLEMZŐI" rész összegezve mutatja be az utópályák nyomvonalait, a tenderkiírás szempontjából történt szakaszolását,  az építési munkálatok jelenlegi állapotát, illetve azt, hogy mely szakaszokon nem történt még meg az építő vállalkozás kiválasztása.

A „TOVÁBBI AUTÓPÁLYA-ÉPÍTÉSI ELKÉPZELÉSEK” rész azokat a javaslatokat mutatja be, amelyek további autópályák nyomvonalait tartalmazzák, illetve a munkálatok megkezdésére vonatkozó elképzeléseket. Ezen autópályák esetében még semmilyen tervezés vagy előkészítő munkálat nem kezdődött el, de a kormányzati elképzelések részét képezik és elgondolások szerint 2020-ig meg is akarják valósítani azokat.

A "MELLÉKLET" részletesen mutatja be az egyes autópályák építési szakaszainak állapotát, a tervezett átadási, vagy a munkálatok tervezett megkezdési idejét, illetve a tervezett tenderkiírás időpontját.