Nemzetbiztonsági szolgálatok

Az ország nemzetbiztonsági feladatait a rendőrség hírszerző, valamint a honi elhárító igazgatósága, a fegyveres erők G2, a nemzeti csendőrség G2 szervezete és a Közintézmények védelmét és biztonságát garantáló zászlóalj (BPSI[1]) hajtja végre. A rendőrség szervezetei a közbiztonsági, a fegyveres erők és a csendőrség szervei a védelmi miniszternek, míg a BPSI a köztársasági elnöknek jelent. 2007-ben Nemzeti Dokumentációs Központ néven létrehoztak egy koordináló szervezet, amelynek feladata lett volna az információk központosítása, azonban a szervezet a gyakorlatban nem működik.

A rendőrség nemzetbiztonsági szolgálatai

A rendőrség két nemzetbiztonsági feladatokat ellátó szervezettel rendelkezik, a hírszerző igazgatósággal (Direction des services de la police administrative – DSPA) és a honi elhárító igazgatósággal ((Direction de la surveillance du territoire – DST).

 A DSPA-t a lakosság korábbi nevén, Renseignements généraux (RG)-ként ismeri leginkább. Az igazgatóság felelős a belső elhárítási feladatok többségéért: azon honi erőszakos (vagy potenciális) csoportok ellenőrzéséért, amelyek militáns szociális mozgalmakat, sztrájkokat vagy egyéb közrendbontásokat okozhatnak. Az igazgatóság figyelme nem csak a tényekre és az eseményekre korlátozódik, hanem sokkal inkább a várható eseményekre és azok okainak feltárására. A DSPA-t és négy osztály alkotja. Az Általános Információk Osztálya feladata a Bangui kerületeiből beérkező információk fogadása, az erőszakos tevékenységet folytató és a demokratikus rendet elutasító szervezetekről történő tájékoztatás, a szociális megmozdulások, sztrájkok és követelések figyelemmel kísérése, a lakosság életkörülményeit és a szociális biztonságot befolyásoló gazdasági és pénzügyi tevékenységek nyomon követése. Az Adminisztrációs Vizsgálatok Osztálya vizsgálatai az alkoholmérési kérelmekre, a fegyverek és lőszerek beszerzésére, tartására és viselésére terjednek ki, a társaságok és társulatok alkalmazottainak és jelöltjeinek ellenőrzésére. A Játékok és Színházi Előadások Osztálya ellenőrzi a kaszinók és szerencsejáték helyek tevékenységét és együttműködnek a színházak és mozik nézőtereit ellenőrző szervezetekkel. Az Archiváló és Dokumentációs Osztály archiválja az igazgatóság feljegyzéseit, kivonatait, a személyek, társaságok vagy társulatok ellen folytatott nyomozások dossziéit. A prefektúrák hatóságai az RG-nek is dolgoznak, jelenteniük kell, hogy a vidéki lakosság hogyan reagál a kormány vagy az adminisztráció intézkedéseire.

            A DST azokat az ország területén tartózkodó külföldi személyeket ellenőrzi, akikről feltételezhető, hogy külföldi kormányoknak dolgoznak, vagy a közép-afrikai kormány elleni tevékenységet folytatnak. A DST három osztályból tevődik össze. A Vizsgálati és Nyomozati Osztály feladata a nemzetellenes tevékenységek megakadályozása, a külföldi szervezetek ország területén folytatott titkos tevékenységének felfedése, illetve olyan személyek felderítése, akik információkat szolgáltatnak külföldi hatalmak részére titkos polgári vagy katonai objektumokról. A Hivatalos Utazások Osztálya feladata az elnöki biztonsági és protokoll szolgálattal együttműködve az elnöki utazások szervezése, a külföldi személyek biztonságának garantálása hivatalos vagy magánlátogatásaik során az országban. Az Archiváló és Dokumentációs Osztály az országban tevékenykedő külföldi szolgálatokról, titkos szervezetekről, struktúrájukról, tagjaikról, ügynökeikről, stb. gyűjt információkat. A külföldi hatalmak kémtevékenysége és befolyása elleni küzdelem érdekében a DST bűnügyi nyomozókkal is rendelkezik, ezért letartóztatásokat is végez honi területen.

A rendőrség minden rendőrőrsön létrehozott hírszerző pontokat egy vagy két civil ruhás rendőrrel.

A Nemzetbiztonsági szolgálatok problémái

Komoly probléma, hogy tevékenységük nincs koordinálva és különböző kormányzati szervezeteknek jelentenek. A titkosszolgálatoknál dolgozó tábornokok, tisztek, munkatársak és ügynökök többsége nem részesült szakkiképzésben, és nincs szakmai továbbképzési rendszer. Az esetek többségében a nemzetbiztonsági szolgálatoknál dolgozó ügynököket a politikai pártok toborozták, amelyek különböző befolyást is gyakorolnak a szervezetre. A szolgálatok tevékenysége – számos ok miatt – a fővárosra korlátozódik. A közlekedési és kommunikációs eszközök hiányában az információk fogadása, a vizsgálatok és egyéb műveleti tevékenységek végrehajtása erősen lelassul. Az információk feldolgozása kézi eszközökkel történik. Hiányzik a szükséges technikai eszköztár (pl.: fényképezőgép, stb.), a nemzetbiztonsági szervezetek személyi, anyagi és pénzügyi problémákkal küzdenek. Az országnak nincs külföldön működő hírszerző szervezete.

            Nemzeti Csendőrség

A csendőrség a vidéki térségben hajtja végre az igazságügyi, adminisztratív és katonai rendészeti feladatokat, valamint a közrend fenntartását. A szervezetet a francia testvérszervezet mintájára hozták létre. Közvetlenül a védelmi minisztérium alárendeltségében van, szakmai feladatait azonban a belügyminisztérium határozza meg. 2003-ban a szervezet teljesen átszervezték.

Vezetője a nemzeti csendőrség főparancsnoka. A parancsnokság létszáma 200 fő, különböző kiszolgáló (személyügy, logisztika, költségvetés, stb.) és végrehajtó (műveleti, híradó, dokumentáló, stb.) szervezeti egységbe osztva. A csendőrség végrehajtó állománya három nagyobb egységre tagolódik:

-         A Banguiban állomásozó mobil csendőr légió,

-         A területi csendőrségi légió, amely hat csoportból áll (összesen 16 század), valamint egy bűnfelderítő szekcióból és 132 brigádból (ebből 18 speciális feladatokra), az ország egész területén elhelyezve.

-         a főváros külső részén található Kolongo csendőrségi iskola.

A csendőrség létszáma 1 800 fő, az ország geográfiai adottságainak megfelelő brigád-szintű területi hálózattal rendelkezik, amelyet megfelelő rádió-lefedettség is támogat. Egy brigád 4-6 csendőrből áll. A legjelentősebb brigádok létszáma elérheti a 12 főt is. A brigádok technikai eszközei 2003 óta folyamatos fejlesztés alatt állnak. A csendőrség alapvetően kézi fegyverekkel van ellátva.

Néhány, technikai különbségből adódó eltérésen kívül a csendőrség hasonló problémákkal küszködik, mint a fegyveres erők (alacsony létszám, a katonai fegyelem hiánya, elégtelen kiképzés, hiányos felszereltség, adminsztrációs gyengeségek, korrupció, a létszám koncentrációja a fővárosban, elégtelen költségvetés, létesítmények hiánya vagy rossz állapota, személyügyi és utánpótlás tervezés hiánya). A szervezet fejlesztése 2003-ban kezdődött. Jelenleg a tiszti állományban létszámhiánnyal küzd (a hiány pótlására folyamatban van 99 csendőrtiszt képzése három év alatt). A szervezet fiatalítása miatt 2005 végéig 300 csendőr hagyta el a szervezetet. A fejlesztések keretén belül 680 csendőrt toboroztak és 15 biztonsági és beavatkozó szakaszt (Peloton de sécurité et d’intervention de la gendarmerie) állítottak fel.

Nemzeti Rendőrség

A rendőrség a belügyminiszter irányítása alatt áll és soha nem kapott kiemelt figyelmet és támogatást a hatalomtól. A függetlenség után, a kezdeti időszakban személyi állományát gyarmati rendőrök és katonák alkották. A nemzeti rendőrség iskoláját 1962-ben alapították, amikor igény lett a szervezet létszámának jelentős növelésére.

A rendőrség 12 igazgatóságból és 50 osztályból áll. Létszámát tekintve (a lakosság arányához viszonyítva) a környező országokhoz viszonyítva a leggyengébb, csak 3 500 fő, de ez is csökkenőben van az elhalálozások, nyugdíjba vonulások, valamint a rendszeres és módszeres toborzások hiányában. A létszámhiányon kívül a rendőrség eredménytelenségét fokozza a felszerelések hiánya és a lerombolt vagy romos létesítmények.

A katonai zendülések és az 1996-1997-es és 2001-2002-es puccskísérletek során fegyverraktárait kirabolták, így a rendőrök nincsenek felfegyverezve. 2003-ban Bozizé elnök intézkedésére a rendőrség 50 Kalasnyikov gépkarabélyt kapott más szervezetektől, ennek többségét azonban a banditizmus ellen harcoló egység kapta meg. A speciális egységek, vagy a különleges feladatokat végrehajtó állomány kivételével a rendőröknek nincs egyéni fegyverük. A szakmai képzés is megtorpant, a legutolsó rendőrfelügyelő 2004-ben végzett Kamerunban.

Egyes vidéki térségekben a rendőrség alakulata a helyi közösség által bérelt helyiségben van elhelyezve. A rendőrség technikai és tudományos laboratóriuma teljesen megsemmisült. Gépjárművel csak néhány speciális egység rendelkezik, a rendőrség más szervezetei részére összesen hét gépkocsi áll rendelkezésre, azok is csak a fővárosban. A rendfenntartó erők nem rendelkeznek gépjárművel, vízágyúval, egyéni és kollektív védőfelszereléssel. Néhány rendőrségi egység kivételével, amelyek felszerelésüket a francia együttműködés keretében kapják, minden rendőr a saját módján és lehetőségei szerint öltözködik (sok esetben az egyenruhát a teljes elhasználódásig hordják). Ez azt eredményezi, hogy nincs egységes öltözet, a lakosság pedig már képtelen megkülönböztetni a rendőrt a katonától és más egyenruhástól.

A rendfokozati arányok nincsenek betartva, a rendfokozati piramis teljesen felborult. Több a főtiszt és tiszt, mint a végrehajtó állomány. A létszámhiány egyes szolgálatok vezetőit arra kényszeríti, hogy képzettséggel nem rendelkező kisegítő erőket alkalmazzon, ami viszont azzal jár, hogy ezen kisegítők rendszeresen megsértik az emberi jogokat és sok esetben meghiúsítják a rendőrségi akciókat. A rendőrség berkeiben is eluralkodott a korrupció, a bűnözés és a büntetlenség.

            Büntetésvégrehajtás

A büntetésvégrehajtás az igazságügy miniszter alá tartozik. A szervezet irányítását a büntetésvégrehajtás országos hatáskörű igazgatója vezeti. A büntetésvégrehajtáshoz 55 börtön tartozik, ebből csak 34 működőképes, a többi 2002 óta használaton kívül van (más végrehajtó intézmények, mint például a le Camp Le Roux a fővárosban, a katonai hatóságokhoz tartozik). A börtönintézetek közül csak a két fővárosi kap viszonylag elegendő pénzt a működésre. A vidéki börtönökben a gazdasági ügyintézők gyakran munkára kényszerítik az elítélteket, hogy fizetni tudják az élelmezési költségeket. Ez a gyakorlat azonban gyakran konfliktust okoz a gazdasági intézők és az őrszemélyzet között. A börtönöket katonák őrzik, akik nincsenek kiképezve ilyen feladatokra és saját katonai hierarchiájuktól függnek.

A börtönökben egy törvényszéki iroda működik, amely elvileg a fogvatartottak nyilvántartását vezeti. Működik egészségügyi részleg is egy orvos vezetése alatt. Ugyanakkor a börtönorvosi rendszer teljesen hiányos felszerelésben és gyógyszerekben.

A börtönbüntetések alapvető oka a rendkívüli szegénység, amely olyan bűncselekményekre készteti az embereket, mint tolvajlás, testi sértés, csalás, visszaélés. A nemzetközi segélyszervezetek, a civil szervezetek és a média előzetes engedélykérés után szabadon látogathatják az intézményeket. Az elítéltek hozzátartozóinak elég a köztársasági főügyész látogatási engedélye.

A fogvatartás körülményei nehezek (alultápláltság, a higiéniai feltételek hiánya). A főváros intézményei kivételével a férfi és a női elítéltek, illetve a kiskorú személyek nincsenek elkülönítve egymástól, ezért gyakoriak a szexuális bűncselekmények a börtönön belül.

Magán biztonsági cégek

Néhány éve, a belső konfliktusok megsokszorozódása időszakában egy új jelenség tűnt fel, a biztonság privatizálása. Néhány nem állami szereplő tűnt fel a biztonság területén és vette át a klasszikus feladatokat. A magán biztonsági szolgálatok elsődleges feladata a vállalatok és azok anyagi eszközeinek védelme. Léteznek olyan magán biztonsági szolgálatok is, amelyek feladata a bűncselekmények megelőzése. Ezek az őrző társaságok az ország minden részén léteznek, ám egy nemrég elkészült felmérés szerint egyre többen folyamodnak szolgáltatásaikhoz. A társaságok fegyverhasználata csak az általuk őrzött területre korlátozódik. Belső szabályzattal rendelkeznek, amely összhangban van az érvényes törvényekkel.

Nem állami fegyveres csoportok

A 90-es évek politikai-katonai zavargásait követően különböző fegyveres milíciák alakultak a kormányzati hatóságok segítségével. Ilyen csoportok a gbaja nemzetiségűekből álló KARAKO, amely a főváros 4. kerületében működik, a szara etnikumból szerveződött SARAWI a főváros 3. és 5. kerületében, valamint a kaba nemzetiségűekből álló BALAWA és az SCPS, amely magán biztonsági cég a 8. kerületben. E két utóbbi már vidéken is tevékenykedik, az erdőgazdaságok és bányák területén is.