kutatási stratégia, információkeresés

A feladatokhoz kapcsolódó követelmények részletes megvizsgálása után megállapítható, hogy kutatási stratégia szükségessége a témaköri jelentések készítésénél jelentkezhet először, de a külső és belső információigények megválaszolása, illetve a minősített információk ellenőrzése során nélkülözhetetlen.

Azonban a kutatási stratégia kialakításának számos buktatója, illetve korlátja van. Ezek egyike az OSINT-szervezet nyelvképessége, vagyis hogy a forrás-kutató és –értékelő személyek milyen idegen nyelveket tudnak. Nyilvánvaló, hogy az angol nyelv nélkülözhetetlen, azonban nem elégséges! Sokszor jó lenne például kormányzati oldalakról[1] szerezni információkat, de angol nyelven a számunkra szükséges információk nem, vagy nem teljes egészében találhatók meg. Példaként nézzük meg a Honvédelmi Minisztérium honlapjának magyar és angol nyelvű változatát (2008. január 17-i helyzet szerint).

            Mint látható, a jelzett időszakban az angol nyelvű változat mintegy kéthetes késésben volt. Hasonló problémát jelentenek a külföldi kutatóintézetek honlapján megjelent tanulmányok is, mivel a kutatók többsége saját anyanyelvén publikál, a kutatóintézeteknek pedig nincs kapacitásuk a tanulmányok lefordítására.

            A kutatási stratégiát befolyásolják az Interneten található keresőeszközök, amelyeknek jelenleg két alaptípusa létezik, a keresőmotorok és a témakatalógusok[2  A keresőmotorok (például a Google[3,  Altavista[4,  vagy a magyar Heureka[5)  lényege, hogy a weboldalakon található szavakat automatikusan indexelik. A keresőmotor típusától függően a címeket, alcímeket vagy a teljes szöveget indexelik, de közülük sok a teljes szövegből csak meghatározott számú sort (pl. az első húsz sort) vesz figyelembe, vagy csak a 10-nél többször előforduló szavakat indexálja.

A felhasználást megkönnyíti az ún. metakeresők (például az Excite[6,  a Metacrawler[7,  vagy a magyar AriadNet[8  és PolyMeta[9)  használata, amelyeknek az a lényege, hogy egyszerre több keresőmotor szolgáltatásban lehet keresni anélkül, hogy a felhasználónak az egyes szolgáltatásokkal külön foglalkoznia kellene. A metakereső  a kijelölt keresőmotorokat a keresőkérdések alapján párhuzamosan fésüli át és a találatokat közös listában jeleníti meg, ami a nagyobb választék mellett a jobb összehasonlítást is elősegíti.

A témakatalógusok (például az Open Directory Project[10,  vagy az Origó Katalógus[11   lényege az, hogy a weblapokat különböző szempontok alapján katalógusokba, könyvtárakba rendezik. Minden kategóriához kulcsszavakat rendelnek, és a katalógus ezek alapján kereshető. Az osztályozási rendszerek többnyire ismeretterületeket tartalmaznak, de vannak földrajzi, időrendi, dokumentumtípusok stb. szerinti rendszerek is. A témakatalógusokban nemcsak a hierarchikus osztályozási rendszerben lapozgatva lehet böngészni, hanem megadható külön ablakban a keresett szó is. A témakatalógusok szerepe fokozatosan csökken, mert nehéz az egyre nagyobb számban az Interneten megjelenő anyagok besorolása.

            Minél bonyolultabb a feladat, annál nagyobb jelentősége van a kutatási stratégia kidolgozásának. A kutatási stratégia kialakítása az egyes kereséseknél abból áll, hogy először is meghatározzuk azokat a kérdéseket, kérdésköröket, amelyekre választ keresünk. Erre jó példa a minősített információk ellenőrzése alfejezetben bemutatott szempontok. Második lépésben előzetesen meghatározzuk azokat a forrásokat, amelyek leginkább választ adhatnak kérdésünkre (például: kormányzati szervezetek, nemzetközi szervezetek, kutatóintézetek, statisztikai adatbázisok, stb.) A következő lépésben meg kell határozni azokat a kulcsszavakat (és rokon értelmű szavait, kifejezéseit), amelyekkel a keresést megkezdem. Negyedik lépésben meg kell határozni a kiválasztott kulcsszavak logikai sorrendjét[12.  Előfordulhat, hogy az első keresés nem hoz eredményt, ezért felül kell vizsgálni az általunk meghatározott források körét (például kormányzati lapok helyett az adott ország kutatóintézeteinek lapjait kell vizsgálni), majd újraindítani a keresést.

            A kutatási stratégia fejlődését a gyakorlati tapasztalatok fogják garantálni. A kezdeti időszakban ajánlatos előre összeállítani egy kulcsszó-gyűjteményt az egyes témakörökhöz, de a legfontosabb, hogy a gyakorlati keresés során talált újabb kulcsszavakkal ezeket folyamatosan bővíteni kell. És ne felejtsük el a legfontosabbat: a kulcsszó-gyűjteményünk többsége idegen nyelvű keresésre irányul!

Vegyük példának, hogy az információ szerint egy adott ország tervbe vette nukleáris fegyverek gyártását. Felsorolás jelleggel csak néhány szempont, amit vizsgálni kell: - milyen pénzügyi, anyagi, technológiai és nyersanyag készlettel rendelkezik ennek megvalósításához; - milyen az ország katonai-műszaki tudományos kutató tevékenysége és színvonala (ha több, magasabb színvonalú haditechnikai eszköz saját tudományos munkatársai által végzett fejlesztése már sikeres volt, fel lehet tételezni, hogy tudományos képességei meg vannak hozzá); - az adott ország nemzetközi kapcsolatai (a nukleáris fegyverek kifejlesztéséhez és gyártásához szükséges technológia és eszközök beszerzése terén van-e szorosabb kapcsolata olyan állammal, amely segítheti); - ha „baráti ország” nem tudja minden szükségletét teljesíteni, honnan tudja a hiányzó technológiai elemeket és nyersanyagot beszerezni, a szállításhoz rendelkezik-e megfelelő kapacitással; - van-e az ország területén belül olyan körzet, amely alkalmas lehet a kísérletek végrehajtására, illetve a gyártásra (infrastruktúra, biztonság, védettség, kvalifikált munkaerő, stb.).

 A kutatási stratégiába tehát olyan szempontok fognak belekerülni, mint: - az ország pénzügyi költségvetési helyzete, technológiai fejlettségi szintje (amelyek kapcsolódhatnak a nukleáris fegyverek gyártásához), nyersanyag készlete, azok kitermelésének helyzet; -  a kutatók külföldi iskolázottsága, külföldi gyakorlati tapasztalata, a kutatások hazai finanszírozási rendszere és helyzete, a kutatók fizetése és egyéb járandóságuk; - az ország nemzetközi kapcsolatrendszere, ezen belül mely államok mivel képesek hozzájárulni a nukleáris fegyverek gyártásához; - az adott állam kapcsolatrendszere terrorista szervezetekkel, a szervezett bűnözéssel (illegális alkatrész és nukleáris elemek szállítása); - a lakosság iskolázottsága és szakmai képzettsége régiónként (a gyártáshoz szükséges szakmunkás létszám és képzettségi igények); - az ország földrajzi értelemben vett regionális megoszlása, azok jellemzői[13.

            Mint a fentiekben vázoltakból is látható, az internetes információkutatás nem egyszerű feladat (sőt, annyira bonyolult, hogy külön tanulmányok, illetve doktori értekezések foglalkoznak velük). Bonyolultsága miatt komoly szakmai követelményeket állít az OSINT-szervezet három munkaköré elé: a forrás-kutató, a forrás-értékelő, valamint a szervezet vezetője felé. Érdemes tehát megvizsgálni, hogy a hatékony OSINT-szervezet egyes munkakörei milyen szakmai követelményeket támasztanak a beosztást betöltő személyek elé.

[1] Amelyek elsődleges forrásból származó elsődleges információkat tartalmaznak

 [2 Ferenczy Gábor okl. mk. alezredes: „Internet alapú nyílt információszerzés rendszertechnikai megvalósításának elvi kidolgozása”, ZMNE, Doktori értekezés 2007.

[3 http://www.google.hu/

[4 http://www.altavista.com/

[5 http://www.heureka.hu/

[6 http://www.excite.com/my.jsp

[7 http://www.metacrawler.com/index.html

[8 http://www.ariadnet.hu/ariadnet/qf

[9 http://www.polymeta.hu/search/ui7/searchfr.jsp?un=hun

[10 http://www.dmoz.org/

[11http://www.ok.hu/linktar/index.html

[13Hozzá kell tennem, hogy a kutatási stratégiát meghatározó kérdéskörök itt bemutatott része is csak néhány példa, ennél sokkal részletesebb kutatási stratégiát kell felállítani a minősített információ pontos behatárolásához.