Amikor egy új szervezet kialakításáról, vagy egy már létező szervezet átalakításáról van szó, a legfontosabb szempont minden esetben az, hogy milyen célok elérése érdekében akarjuk azt működtetni. A szervezés második legfontosabb kérdése az, hogy milyen szervezeti felépítéssel, feladatkörökkel, munkamódszerekkel és eszközökkel tudjuk a szervezet hatékonyságát a lehető legnagyobb mértékben kihasználni. A szervezet kialakítása során az általános jellemzőkön kívül (a szervezet alá- fölérendeltségi viszonyának, illetve együttműködési rendjének meghatározása,  vezetőjének kiválasztása, adminisztrációs rendszerének kialakítása, stb.), komoly mértékben meghatározóak azok a speciális feladatok is, amelyek, minden más szervezettől eltérőek. És végül az egyik nagyon komoly meghatározó tényező, hogy mennyi költségvetési eszköz áll rendelkezésre. Ezek a kitételek természetes meghatározóak a szervezet fejlesztése, feladatkörének bővítése esetén is. És nem utolsó sorban meghatározzák egy hatékony OSINT-szervezet létrehozását és működtetését is.

            Az nem kétséges, hogy hírszerzés/felderítés, de akár az elhárító tevékenység, a rendvédelmi szervek vagy éppen a kormányzati szervezetek hatékonyságának növelése  érdekében[1] szükség van az egyre növekvő számú nyílt információk gyűjtésére, azok szakmai szempontok alapján történő szűrésére, elemzésére, értékelésére és szakmai hasznosítására. Ezt a nagyszámú nyílt információ miatt már nem lehet a korábbi módon kezelni, erre egy speciális szervezetet (OSINT-szervezet) kell létrehozni, amely elvégzi ezekeket a feladatokat, a felhasználók felé pedig csak a szükséges mértékben továbbítja a feldolgozott (tehát új értéket képviselő) nyílt információkat. Itt emlékeztetnem kell egy korábbi tanulmányomra, amelyben az Osint-szervezetre az alábbi meghatározást írtam: „Az OSINT egy erre a célra kialakított és speciálisan felkészített szakember állománnyal feltöltött szervezet, amely a megfelelő technikai eszközökkel ellátva, a szükséges munkamódszereket alkalmazva[2] a publikum számára rendelkezésre álló nyílt forrásokból első sorban olyan adatforrásokat kutat fel, amelyek (és az amelyeken található információk) minden tekintetben megfelelnek a hírszerző munka követelményeinek[3].”

Nem célom konkrét szervezeti felépítés(ek) javaslata. Célom  annak feltárása, hogy milyen szempontokat kell figyelembe venni akkor, amikor egy OSINT-szervezet létrehozásáról, átalakításáról, vagy éppen képességeinek bővítéséről döntünk. Célom továbbá azoknak a szakmai követelményeknek a meghatározása, amelyeknek az OSINT-szervezet munkaköreit betöltő személyeknek meg kell felelniük. Ezen szempontok figyelembevétele segítheti a döntéshozókat egy létszámában és technikai eszközeiben költségarányos, szakmai tevékenységét illetően pedig hatékony szervezet kialakításában.

A szervezet kialakításának speciális szempontjai

A szervezet kialakítása során a legfontosabb eldöntendő kérdés, hogy milyen feladatok végrehajtására és kinek az érdekében akarom működtetni az OSINT-ot. Az elvégzendő feladatok sokfélék lehetnek, amelyekből egyszerre többet is végrehajthat a szervezet. Ilyen feladat lehet:

a.) különböző események folyamatos figyelemmel kísérése;

b.) napi jelentések szerkesztése (amely lehet a hírügynökségeknél megjelent anyagok szerkesztés nélküli összefoglalása, de lehet szakmai szempontok szerinti szerkesztése is);

c.) önálló témaköri jelentések készítése (ez kapcsolódhat aktuális eseményekhez, amelyek az elmúlt 24-48 órában történtek és az események hátterére, illetve összefüggéseire mutatnak rá, de lehetnek olyan kérdések is, amelyek folyamatosan a figyelem középpontjában állnak, ahol inkább a bekövetkezett változásokat és azok okait tárja fel a jelentés);

d.) külső (kormányzati és társszervek részéről felmerülő) és belső információigények (a felderítő/hírszerző szervezet különböző információgyűjtéssel és –feldolgozással foglalkozó szervezetei részéről felmerülő háttéranyagok, kiegészítő információk) megválaszolása;

e.) használható a más forrásból eddig meg nem erősített minősített információk ellenőrzésére is;

f.) és végül végezhet saját hatékonyságának fokozása érdekében egyéb OSINT-csatornákhoz[4] kapcsolódó kutató tevékenységet.

Ezek a szempontok azért fontosak, mert alapvetően meghatározzák az OSINT-szervezet kialakítandó forrás-adatbázisát[5], illetve az információkeresési stratégiát (erre még a későbbiekben visszatérek). Ráadásul befolyásolják az OSINT-szervezet létszám igényét is, mivel olyan tevékenységekről van szó, amelyek csak részben oldhatóak meg ugyanazon személlyel. Hogy a felsorolt szempontok milyen forrás-adatbázist, létszámot és szakmai felkészültséget igényelnek a jelentésírók részéről, azt célszerű részletesebben is megvizsgálni.

A folytatásban ezeket a szempontokat fogom részletesen megvizsgálni.