Ahhoz, hogy az OSINT naprakész információkkal rendelkezzen, szükség van még egy szakértői és egy kiadói nyilvántartásra is.

A szakértői nyilvántartás lényege az, hogy olyan magyar személyek nyilvántartásával rendelkezünk, akik képesek azonnal megválaszolni a szakterületükre vonatkozó információigényeket. Ezek a személyek lehetnek állami szervezetek (például a gazdasági vagy a mezőgazdasági, a közlekedési minisztérium) munkatársai, egyetemek, kutató intézetek tagjai, de akár olyan magyar állampolgárok is, akik egyszerűen csak éveket éltek egy adott országban. Előre fel lehet térképezni, hogy mely kérdésnek ki(k) a szakértő(i)je, a tudományos testületek, szakértők hogyan ítélik meg szakmai ismereteit, illetve mely területeken (külföldi országokban) töltött több időt, mely országok belső sajátosságairól tud személyes tapasztalatokat átadni. A szakértők megkeresése például egy válságkezelő feladatra történő tervezés és felkészülés időszakában azért is fontos, mert sokszor olyan szempontokra is rá tudnak világítani, amire az adott országot nem ismerő személyek nem is gondolnak (például sértő gesztusok, vagy olyan magyar szavak, amelyeket célszerű elkerülni, mert az adott országban más (negatív) értelme van). Ha az adott országban vannak élő kapcsolataik, akkor még talán ezeket is lehet hasznosítani a válságkezelő műveletek érdekében.

A kiadói nyilvántartás lényege, hogy azokat a kiadókat kell nyilvántartásba venni, amelyek valamilyen szakterületre szakosodtak (például katonai kiadványok, vagy földrajzi témájú kiadványok), a tudósok és kutatók pedig arra törekednek, hogy náluk jelentessék meg kiadványaikat. Ezek a kiadványok először nyomtatott formában jelennek meg, Interneten - szerzői jogdíjak, stb. problémák miatt - nem lehet, vagy csak sokkal később hozzájutni. Interneten utána lehet nézni, hogy esetleg melyik magyar könyvtár állományában található az érintett kiadvány, azt lehet tanulmányozni, a szükséges információkat pedig digitalizálni. Ez abban az esetben célszerű, ha ebből a kiadványból nagyon kevés példány áll rendelkezésre könyvtárakban. Olyan kiadványok esetén, amelyek megfelelő példányszámban találhatók a könyvtárakban, elég egy tartalmi kivonatot készíteni (hogy milyen jellegű információkat tartalmaz a kiadvány) és konkrét információigény esetén kikölcsönözni.

Nagyon sokan az információigény beérkezésekor reflexszerűen leülnek az internet elé és azon kutakodnak információk után. Nagyon sok információ azonban nem, vagy még nem létezik elektronikus formában, csak kinyomtatva. Nem szabad ezeket a képességeket elhanyagolni!

Nagyon fontos tehát, hogy az OSINT-szervezet feltérképezze a nyomtatott formában létező kiadványokat, azokat kategórizálja és nyilvántartást vezessen róluk. Valószínű, hogy ezen anyagok részletes feldolgozására az OSINT-szervezet nem lesz képes (már csak létszáma miatt is), viszont egy információigény beérkezése esetén a megfelelő nyilvántartás alapján ezekből is ki tudja nyerni a szükséges információkat.