A nyílt információs hírszerzésnek jelenleg még nincs hazai szakmai irodalma. Szakmai irodalmat egyelőre leginkább angol nyelvű anyagokban találunk, abból azonban meglepően sokat. Hazánkban is egyre nagyobb figyelem kezd irányulni erre az adatszerző területre, számos előnye miatt. Mint általában napjainkban, a civil szféra (amely ezt a kérdést üzleti lehetőségként kezeli) megelőzte az állami szervezeteket, évek óta léteznek az OSINT-nak megfelelő, az üzleti hírszerzés területén tevékenykedő cégek. Az üzleti hírszerzéssel kapcsolatos magyar nyelvű szakirodalom már eléri a több száz anyag terjedelmet, és nap mint nap gyarapodik. Ideje az állami vonalon is megteremteni a magyar szakirodalmat.

A nyílt információs hírszerzéssel több éve foglalkozom, részben gyakorlati területen. A témát tudományos szinten 2003. óta kutatom, 2005. óta pedig a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem doktorandusza vagyok. Tervezett doktori értekezésem címe: a nyílt információk hasznosítása a hírszerzésben, valamint a katonai műveletek tervezése és végrehajtása időszakában. Eddig több száz angol, francia és magyar nyelvű szakirodalmat olvastam el, ezek egy részét rendszereztem és feldolgoztam. Mivel kapcsolódó terület, ezért folyamatosan figyelemmel kísérem az üzleti hírszerzés (Business Intelligence - BI) témakörében megjelenő publikációkat is. Eddig a témában több tanulmányt jelentettem meg a korábbi Katonai Felderítő Hivatal tudományos folyóiratában, a Felderítő Szemlében. Ezek egy része az OSINT elméletével, kutatási módszereivel foglalkozik, másik része gyakorlati példákon keresztül mutatja be a lehetőségeket és elérhető eredményeket (például hogy milyen forrásokból lehet a válságkezelés katonai tervezéséhez szükséges katonaföldrajzi adatokat - közlekedési infrastruktúra helyzet, kommunikáció, szállítási- és utánpótlási lehetőségek és útvonalak, stb. - felkutatni.

Ezen kívül az OSINT témakörében készítettem egy egyetemi jegyzetet a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Nemzetbiztonsági Szak részére 2006. októberében.

2008. és 2011. között a MH Geoinformációs Szolgálat keretén belül az OSINT-tal kapcsolatos elméleti kutatásaimat gyakorlati tapasztalatokkal is kiegészítettem. Az itt készített kiadványaim nagyon jó példáját adják annak, hogy nyílt forrásokból mennyire részetesen fel lehet térképezni egy távoli országot is. Ilyen kiadványok az "Irán katonafőldrajza", "Csád katonaföldrajzi atlasz", "Nyugat-Szahara katonaföldrajzi tákéloztató", "Uganda katonaföldrajzi leírása" (társszerzőként), "Kongói Demokratikus Köztársaság katonaföldrajzi atlasza", illetve legutóbbi munkám, a "Közép-afrikai Köztársaság katonaföldrazi leírása". Ne tévesszen meg senkit a katonaföldrajzi jelző: ezek az anyagok részletesen ismertetik az ország környezeti - nagyobb országok esetén külön térségekre is lebontva - információit (földrajzi elhelyezkedés, határviszonyok, domborzati és vízrajzi jellemzői, növény- és állatvilága, éghajlata), társadalmi, politikai és gazdasági adatait (részletes történelem, az országban dúló fegyveres konfliktusok résztvevői, a lázadók összetétele, fegyverzete, taktikája és céljai, az etnikai konfliktusok és azok okai, lakosságra vonatkozó adatok, mint nagyobb etnikumok, népsűrűség, beszélt nyelvek, az oktatás és az egészségügy helyzete, nagyobb vallások és helyi jellemzőik, a politikai és hatalmi rendszer, valamint a közigazgatás felépítése, az ipar és a mezőgazdaság), infrastruktúrára vonatkozó adatok (a főváros és a potenciális műveleti terület nagyvárosainak ismertetése, belépési lehetőségek - közúti, tengeri, folyami, vasúti és légi - az ország területére, az ország közlekedési infrastruktúrája hasonló csoportosításban, végül a telekommunikáció - vezetékes, műholdas és mobiltelefonhálózatok és azok lefedettsége, internet, televízió és rádió, valamint napilapok), katonai információk (az ország hadereje, összetétele, fegyverzete, a haderő problémái, fejlesztési irányok), nemzetbiztonsági és rendvédelmi szervezetei hasonló szempontok szerint, az országban korábban és jelenleg zajló békefenntartó missziók és azok célja, összetétele, a békefenntartók esetleges veszteségei, összecsapásai), és végül külön fejezet foglalkozik a kockázatokkal, veszélyekkel (természeti katasztrófaveszélyek, közbiztonság, közúti közlekedési biztonság és egészségügyi kockázatok, veszélyek).

2012. februárjában - egy személyes megkeresést követően - témakört váltottam és elkezdtem foglalkozni az üzleti hírszerzés-elhárítás kérdésével. Ezt a munkát ma már napi szinten végzem és nagyon sok tapasztalatot szereztem az ebbe a kérdéskörbe tartozó információk felkutatása terén. Felmerült az is, hogy az egyik budapesti egyetem továbbképző tanfolyama keretében oktatást is vállaljak. Ennek érdekében kidolgoztam egy 60 és egy 120 órás oktatási tematikát, amelynek az egyik legnagyobb előnye a ma hazánkban megtartott néhány tanfolyamhoz képest, hogy nem csak a multinacionális vállalatokra koncentrál, hanem a kis- és közép vállalkozásokra is. Másik nagy előnye, hogy maximális mértékben koncentrál az Internet adta lehetőségekre is (ez felmérések szerint még a nyugat-európai országokban sem megszokott, csupán a vállalkozások 40%-a használja erre a célra az Internetet).

2013-ban több más volt kollégával közösen előkészítettünk egy üzleti hírszerző képzést, amely kétéves nappali, ezen kívül levelező formában is zajlik (ez utóbbit főleg vállalatok részére). Ebben én az Internet alapú információszerzést oktatom. Fő oktatási kérdések: az Internet működésének alapja, keresőmotorok típusai és jellemzői, az információkutatást segítő egyéb eszközök, kutatáshoz szükséges keresőszavak kiválasztása vagy felkutatása az Interneten, vállalatok, partnerek ellenőrzése, az ehhez szükséges adatbázisok használata, egyéb kiegészítő információk felkutatása, a vállalati stratégiai döntésekhez (vállalat szűkebb és tágabb környezetének felmérése, konkurensek tevékenységének felderítése, a piac várható reagálása, stb.) szükséges intformációk felkutatása, a vállalathoz jelentkező, illetve az ott dolgozó alkalmazottak személyi ellenőrzésének eszközei, stb.

Napjainkban az OSINT-tal kapcsolatban az egyik oldalról fenntartások, a másik oldalról pedig túlzott remények tapasztalhatók. Célom a nyílt információs hírszerző tevékenység bemutatása, előnyeinek és korlátainak ismertetése, valamint a tevékenységhez kapcsolódó munkamódszerek bemutatása. Remélem, hogy az itt található anyagok segítenek helyére tenni az OSINT-ot a minden oldalú információszerzés rendszerében, illetve megfelelő alapot adnak a magyar nyelvű szakirodalom kialakításához.

A honlapon található publikációk és ismertetők nagyobb része a korábban megjelent tanulmányaimból származik.

Az OSINT-tal kapcsolatban a fent felsorolt tanulmányokon kívül a kialakuló magyar szakirodalomhoz tartozik még Vinter József "Nyílt forrásból származó hírszerzési információk feldolgozási folyamata" című egyetemi szakdolgozata, amely alapvetően az információfeldolgozási folyamattal és az OSINT-adatbázis kialakításával foglalkozik. A szakdolgozat megtekinthető a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem könyvtárában.

Az internet katonai célú felhasználását kutatja Ferenczy Gábor, aki a témában eddig 16 publikációt jelentetett meg, illetve kilenc  előadással járult hozzá konferenciák munkájához. 2007-ben sikeresen védte meg doktori értekezését, amelynek címe: "Internet alapú nyílt információszerzés rendszertechnikai megvalósításának elvi kidolgozása". Az értekezés abból a szempontból is kiemelkedő, hogy nagyon jól felvázolja az internet fejlődését és a fejlesztési irányokat, az azokban a hírszerzés (felderítés) számára adódó új lehetőségeket, illetve azt vizsgálja, hogy az OSINT-tevékenység mely mozzanatait lehet automatizálni. Az értekezés megtekinthető a ZMNE könyvtárában.

            A magyar katonai szakirodalom 2008. július 3-án egy újabb kiadvánnyal bővült. Vályi Zoltán ezen a napon sikeresen megvédte főiskolai szakdolgozatát, amelynek témája az OSINT gyakorlati példákon keresztül történő bemutatása volt. A szakdolgozat címe: A nyílt forrású információk szerepe a békefenntartó műveletek különböző fázisaiban. A szakdolgozat célja: bemutatni, hogy a nyílt forrású információk milyen mértékben képesek támogatni a döntés-előkészítők, döntéshozók munkáját, illetőleg az esetlegesen alkalmazásra kerülő csapatok tevékenységét a békefenntartó műveletek különböző fázisaiban. A szakdolgozat elérhető a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem könyvtárán keresztül.