A forrás elemzésénél az alábbiakra kell figyelni: ki a honlap készítője. Milyen típusú a domain (com, org, edu, gov, mil, vagy az ország jelzése, stb.). A domain abban segít, hogy orientál minket az oldal szakmai profiljában. (Néhány példa: gov = kormányzat, kormányzati szervek; edu = oktatási intézmények, kutató szervezetek; mil = egy adott haderő hivatalos honlapja, org = szervezet, com = kereskedelmi) Vizsgálni kell, hogy az adott anyag szerzője fel van-e tüntetve. Ha igen, van-e róla ismertető, vagy máshol találunk-e róla tájékoztatást, esetleg tőle származó további anyagokat. Meg kell vizsgálni, hogy a szerzőt mások hogyan értékelik szakmai szempontból, hivatkoznak-e rá vagy munkásságának részeire. A honlapot értékelve vizsgálni kell, hogy más szervezetek hogyan viszonyulnak ehhez az oldalhoz, hivatkoznak-e rá, vagy belinkelnek-e ide. Az információt vizsgálva a forrás lehetőségeihez és az anyag elkészítésének, esetleg az oldalra kihelyezés dátumához viszonyítva hiteles-e (ez még nem az információ részletes elemzése, csak a forrásé). Meg kell vizsgálni, hogy az oldalt, illetve az ott lévő aktuális információkat milyen gyakorisággal frissítik. Végül vizsgálni kell, hogy milyen célból üzemeltetik az oldalt, miért készítik, vagyis ki szponzorálja az oldalt (komoly szervezetek az „about us” rovatban ezt is feltüntetik).

            Az információ értékelésében a következő szempontokat kell alapul venni: fontosság, időszerűség, hitelesség, megbízhatóság, ellenőrzöttség, valamint pontosság.

Fontosság: az információt vizsgáló személy vagy szervezet szempontjából az információ milyen jelentőséget képvisel, mennyire fontos az számára.

Időszerűség: a témához viszonyítva mennyiben tartalmaz aktuális adatokat, illetve mennyire előremutató (azzal nem érek semmit, ha tudom, korábban mi volt, de azt nem, hogy most mi van, illetve mi várható a jövőben).

Hitelesség: a forrás által korábban szolgáltatott adatok tényszerűsége, pontossága, előrejelzéseik beigazolódásának mutatói (néha előfordul komoly napilapok vagy televíziós társaságok esetében, hogy egy-egy újságírónak „bedőlnek” és valótlan tényeket közölnek - ilyenkor az elnök és a vezérkar lemond. Ennek előfordulása tízévente egyszer). Ilyen elemzést akkor kell végezni, ha a forrás még új, nem elemzett, de az információ használhatónak tűnik.

Megbízhatóság: annak vizsgálata, hogy a forrásnak módjában áll-e olyan jellegű információhoz hozzájutnia. (Az Egyesült Államokban van olyan napilap, amelynek komoly kormányzati forrásai vannak. Ha viszont a Playboy-ban jelenik meg kormányzati forrásokra hivatkozó hír, az lehet hogy a viccrovatban jelenik meg)

Ellenőrzöttség: az információ ellenőrzése, illetve kiegészítése más forrásból származó adatokkal, illetve annak vizsgálata, hogy az információ hogyan illeszkedik abba a környezetbe, amire vonatkozik.

Pontosság: az információ a ki – mit – mikor – hol – hogyan – miért kérdéssorból mennyire ad teljes választ. Ha ebből legalább az első négy kérdésre vonatkozóan nem tartalmaz információkat, nem sokat lehet kezdeni vele. (Valami történt valahol, valamikor, valami miatt, de hogy mi, hol, mikor, miért, azt nem tudjuk). Sokszor a hogyan kérdése is számít: nem mindegy ugyanis, hogy X leütötte Y-t (tehát egy nagyobb adok-kapok után sikerült a földre küldenie), vagy X egy ütéssel leütötte Y-t (Y lehet hogy nem is jutott ütéshez, tehát X-et jobb lesz nagyívben elkerülni). Ehhez tartozik még az is, hogy a témának megfelelő szakkifejezéseket használja-e, a közölt számadatok pedig megközelítőek, vagy tényszerűek (pl mintegy tucatnyi, vagy pedig tizenöt).